Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)


A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Alfajai:
A süvöltő alfajainak meghatározása korántsem egységes a természettudósok között. Egyes tudósok csak kettő, míg mások 10 alfajt különböztetnek meg. Ezen kívül három alfaj esetében felmerült, hogy önálló fajokként ismerjék el őket, de ez a nézet még nem terjedt el mindenütt.
északi süvöltő (Pyrrhula pyrrhula pyrrhula) – Észak-Eurázsiai alfaj, Skandináviában, Európa keleti részén és Közép-Szibériában él, keletre egészen az Ohotszki-tenger partvidékéig elterjedt. Nagyobb a többi alfajnál.
európai süvöltő (Pyrrhula pyrrhula europoea) - az európai kontinens java részén ez az alfaj él, előfordul Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaország keleti részén és Németországban.
angol süvöltő (Pyrrhula pyrrhula pileata) - a Brit-szigeteken honos alfaj
ibériai süvöltő (Pyrrhula pyrrhula iberiae) - az Ibériai-félsziget északi részén és a Pireneusokban fordul elő.
kaukázusi süvöltő (Pyrrhula pyrrhula rossikowi) Kisázsia északi részén és a Kaukázus vidékén élő alfaj
kaszpi süvöltő (Pyrrhula pyrrhula caspica) - a Kaszpi-tenger déli és keleti partvidéke mentén elterjedt alfaj.
Cassin-süvöltő (Pyrrhula pyrrhula cassinii) - Kamcsatkában, a Kuril-szigetek északi szigetein és az Ohotszki-tenger északi partvidékén élő alfaj.
A következő három alfajt egyes rendszerekben önálló fajokként ismerik el, míg más rendszerek csak a süvöltő alfajaiként kezelik őket.
azori-szigeteki süvöltő (Pyrrhula pyrrhula murina) – kizárólag São Miguel szigetén él, mely az Azori-szigetek tagja. Tollaiban nincs vörös színe. Mára nagyon megritkult a Természetvédelmi Világszövetség a "kihalással közvetlenül veszélyeztetett" kategóriába sorolja. Nem élhet több 100 madárnál.
szürke süvöltő (Pyrrhula pyrrhula cineracea) - Szibéria déli részén, az Altajban és Mongólia északi részének hegyvidéki területein honos.
mandzsúriai süvöltő vagy más néven japán süvöltő (Pyrrhula pyrrhula griseiventris) - Japán szigetei közül Hokkaidón és Honsún, valamint Szahalin szigetén, az Usszuri-földön és az Amur vidéken elterjedt.

Elterjedése:
Európában és Ázsiában, Írországtól Japánig


Leírása:
Testhossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 25 centiméter, testtömege 25 gramm. A hímnek az alsórésze élénk rózsaszínű, fartöve fehér, feje fekete és hátszíne kékesszürke, a tojó hasonlít a hímhez, de sokkal egyszerűbb színezetű. Csőrük rövid és lekerekített, éles élű, alkalmas a magvak és rügyek fogyasztásához.

Viselkedése:
Az északi populációk télen délre vonulnak. Parkok, kertek, temetők lakója, a vadonban inkább erdőkben érzi jól magát.
Fák és lágy szárú növények magvait, rügyeit, valamint bogyókat fogyaszt leginkább. Kedvence a kőris és a juharfa magja. 2-4 évet él.
Egyéves korban lesz ivarérett, a költési időszak áprilistól augusztusig tart. Évente kétszer költ 4-5 halványkék, vörös foltos tojást. A fióka 12-14 nap után repül ki.
Magyarországon rendszeres vendég, de néha fészkel is.


Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint.

 

 

 

 

 

 

 

Kereső


Login Form