Az
Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesülete
ALAPSZABÁLYA

I.
Az egyesület neve, székhelye, jellege
1. § Az egyesület neve: Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesülete
2. § Az egyesület székhelye: 9028 Győr, Bajnok utca 3/a
II.
Az egyesület célja, tevékenysége
3. § Az egyesület célja, tevékenysége:
- Győr Megyei Jogú Város és Győr-Moson-Sopron Megye kulturális életének részeként kiállítások, bemutatók által széles körben népszerűsíteni a díszmadártartást és tenyésztést, további követőket toborozni a hobbinak;
- A hazai díszmadár tartás és tenyésztés színvonalának emelése, a tudományos módszerek elterjesztése, az Egyesület tagjai és az érdeklődők széleskörű felvilágosítása a díszmadarak tartásával, tenyésztésével, bemutatásával, egészségtanával és a természetvédelmi helyzetével kapcsolatban;
- Kapcsolattartás, rendszeres tapasztalatcsere más hazai csoportokkal;
- Városunk, megyénk és országunk méltó képviselete szakmai rendezvényeken bel- és külföldön egyaránt;
- Előadások, nyílt napok, rendhagyó órák segítségével az ifjúság természettudományos szemléletű, környezet- és természetvédelmi jellegű nevelése;
- Más szervezetekkel együttműködve egyes környezet- illetve természetvédelmi feladatok végrehajtása;
- A tagság érdekeinek védelme, képviselete, a madártartás feltételeinek javítása, a természetvédelmi és állatvédelmi törvények, a Washingtoni Egyezmény megismertetése és betartatása a tagság körében;
- Az egyesület törekszik arra, hogy felvegye a kapcsolatot a térség többi civil szervezetével, illetve más települések hasonló tevékenységet kifejtő szervezeteivel a fenti célok elérése érdekében;
- Az egyesület célja elérése érdekében kutató és gyűjtő munkát végez, az összegyűjtött anyagot rendszerezi és feldolgozza. Folyamatosan keresi a lehetőségeket az összegyűjtött anyagok bemutatására minden lehetséges fórumon. Részt vesz olyan rendezvényeken, találkozókon , fesztiválokon, ahol lehetőség nyílik a természetvédelem, állatvédelem, továbbá kiemelten a madárvédelem népszerűsítésére, továbbá saját maga is szervez ilyeneket. Az egyesület tevékenységében fontos szerepet kap az oktatás, mivel az egyesület tagjai alapvető céljuknak tekintik, hogy az általuk birtokolt tudást minél szélesebb körben továbbadják.

III.
Tagdíj

4. § (1) Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj összegét a Közgyűlés állapítja meg az éves rendes közgyűlés keretében. A tagdíjat a Közgyűlés határozatában foglalt összegében és határidőben kell egy összegben az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően a Közgyűlés határozatában foglaltak szerint köteles az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

IV.
A tagság

5. § Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
V.
A tagsági jogviszony keletkezése
6. § Az egyesületi tagság az belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik és a tagdíj rendszeres fizetésével tartható fenn. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani. A tagfelvételről az elnökség a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. A határozatot annak meghozatalát követő 8 napon belül, igazolt módon meg kell küldeni a tagfelvételt kérő számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VI.
A tagsági jogviszony megszűnése

7. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével
(2) A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag tagsági jogviszonya a nyilatkozatának elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
(3) Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit, vagy a közgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hatvan napon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hatvan napos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon harminc napos póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
(4) A kizárási eljárást bármely tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
(5) A kizárt tag kizárását kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon közli is az érintett taggal.
VII.
A tagok jogai

8. § (1) A egyesület tagja jogosul:
a) az egyesület tevékenységében részt venni;
b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
d) az egyesület irataiba betekinteni;
e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn
(2) A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
(3) A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

VIII.
A tagok kötelezettségei
9. § Az egyesület tagja:
a) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósulását és az egyesület tevékenységét;
b) köteles támogatni az egyesület célkitűzéseit és tevékenyen közreműködni azok megvalósítása érdekében.
c) köteles a tagdíjat annak esedékességéit megfizetni;
d) köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani
e) köteles a lakcímét, elektronikus levelezési címét, annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

IX.
Az egyesület szervei
10. § Az egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
A Közgyűlés
11. § (1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni(rendes közgyűlés), amelyen meg kell tárgyalni az egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a szemvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A rendes közgyűlést az elnökség hívja össze.
(2) Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az elnökség jogosult a közgyűlést egyéb alkalmakkor is összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok 1/3-a (az ok és cél megjelölésével) írásban kéri. A közgyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti (rendkívüli közgyűlés)
(3) A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül az elnök által meghívottak és az alapszabály, vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
(4) A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének, szétválásának elhatározása;
c) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk, díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
k) a végelszámoló kijelölése
l) döntés mindazon kérdésekben, melyet a jogszabály, vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.
(5) A közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább tizenöt nappal írásban, igazolható módon elektronikus úton, vagy postai úton, illetve közzé kell tenni az egyesület honlapján. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. az ajánlott, vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés megtartásának helyét és idejét, a napirendi pontokat, valamint a határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlés helyét és idejét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a témakörben álláspontjukat kialakíthassák. Az eredeti közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell a felhívást, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz.
A közgyűlést az székhelyére kell összehívni. közgyűlés az elnök döntése alapján az egyesület székhelyétől eltérő helyre összehívható.

(6) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az egyesület elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni.
Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök 3 napon belül nem dönt, vagy elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozatának meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
(7) A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, már az eredeti meghívóban felhívták, valamint az megismételt közgyűlés időpontja az eredeti közgyűléssel kitűzésre került, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás. Amennyiben a megismételt közgyűlést más napra hívják össze, erről a tagokat az általános szabályok szerint külön kell értesíteni. Ekkor a meghívóban a tagságot tájékoztatni kell arról, hogy a megismételt közgyűlés megtartására az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, mely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható.
( A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljainak módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(9) A közgyűlés mindenkori levezető elnöke az egyesület elnökségének elnöke. A közgyűlés a jelen lévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével a napirendi pontok tárgyalását megelőzően, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint a szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot, továbbá amennyiben az elnökség elnöki tisztsége betöltetlen, vagy az elnökség elnöke a levezető elnöki tisztség ellátásában akadályoztatva van, a levezető elnök személyét. Ezen személyek megválasztására bármely egyesületi tag javaslatot tehet.
(10) A közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.
(11) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy jogi személy terhére másfajta előnyben részesít
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, vagy alapítója
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(12) Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni. Amennyiben az újabb szavazás alkalmával is szavazategyenlőség alakul ki, a határozati javaslatot le kell venni a napirendről.
(13) A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök szóban hirdeti ki, illetve azokat az érintettekkel is igazolható módon közölni kell illetve azokat közzé kell tenni az egyesület honlapján. Az elnök köteles a közgyűlés által hozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ( ha lehetséges személye) megállapítható legyen.
(14) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét és idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelentek személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatosan hozott határozatokat és azok sorszámát. A jegyzőkönyv oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy, továbbá a közgyűlés tagjai közül megválasztott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

Az elnökség

12. § (1) Az elnökség az egyesület három tagjából álló ügyvezető szerve, mely dönt mindazon kérdésekben, amelyet a jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai: az elnök, az alelnök és a titkár. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
(2) Az elnökség tagjait – ideértve az elnököt, az alelnököt és a titkárt – a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra (rendes választás). Abban az esetben, ha az elnökség tagjainak létszáma három fő alá csökken, a szükséges számú elnökségi tag(ok) megválasztása céljából 30 napon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést kell összehívni (időközi választás). Az időközi választáson a megválasztott elnökségi tag(ok) megbízatása a rendes választásokon megválasztott elnökségi tagok megbízatásával egyező időre történik.
(3) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatás:
a) annak lejártával
b) visszahívással
c) lemondással
d) a vezető tisztségviselő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenység ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
(4) A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület egy másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével, vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentést követő hatvanadik napon válik hatályossá.
(5) Vezető tisztségviselő nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(6) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amig a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61§ (2) bek. i)pont. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(7) Az egyesület vezető tisztségviselői 2028. április 30. napjáig:
Az egyesület elnöke: Fekete Mária (9028 Győr, Bajnok utca 3/a)
Az egyesület alelnöke: Kelemen Milán (9171 Győrzámoly, Duna út 39.)
Az egyesület titkára: Sipos Csilla (9022 Győr, Újkapu u. 3. 2. em, 2 a.)
( Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése
C) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése
f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre
h) a tagság nyilvántartása
i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele
l) a tag felvételéről és kizárásáról való döntés és
m) döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály, vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
(9) Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható kézbesítésnek minősül pl. az ajánlott, vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére, messenger, viber, stb. fiókjába történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
(10) Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
(11) Az elnökség határozatait – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több, mint fele jelen van.
(12) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másféle előnyben részesít
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja
e) aki a döntésben érdeket más szervezettel többégi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki személyesen érdekelt a döntésben.
(13) Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnök:
13. § Az elnök hatásköre és feladatai:
a) az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése
b) a munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület munkavállalói felett
c) a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról való gondoskodás
d) a közgyűlés és az elnökségi ülések előkészítése, összehívása és levezetése
e) a közgyűlés és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése (Határozatok Könyve), amelyvől a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarány és (amennyiben lehetséges) személye megállapítható
f) az éves beszámoló közgyűlés elé terjesztése
g) a közgyűlés és az elnökség határozatainak igazolható módon az érintettekkel történő közlése
h) az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintés biztosítása
i) az egyesület készpénz állományának kezelése
j) a pénzügyi műveletek, számlák, bizonylatok kezelése, ellenőrzése, nyilvántartása, megőrzése
k) az egyesület évi költségvetésének és éves beszámoló tervezetének előkészítése
l) az elnökség folyamatos tájékoztatása az egyesület pénzügyi helyzetéről
m) az éves tagdíj összegére történő javaslattétel
Alelnök:
14. § (1) Az alelnök hatásköre és feladatai
a) az elnök munkájának segítése, helyettesítése távolléte, vagy akadályoztatása esetén
b) az elnökségi ülésen az elnökség határozathozatalában való részvétel
c) észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban
d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására
e) az egyesületi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása
f) folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival, szerveivel
g) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról
(2) Az alelnök az elnök irányításával látja el a feladatait.
Titkár:
15. § (1) Az titkár hatásköre és feladatai
a) az elnök munkájának segítése, helyettesítése távolléte, vagy akadályoztatása esetén
b) az elnökségi ülésen az elnökség határozathozatalában való részvétel
c) észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban
d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására
e) az egyesületi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása
f) folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival, szerveivel
g) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról
(2) Az titkár az elnök irányításával látja el a feladatait.

X.
Az egyesület jogképessége, képviselete
16. § Az egyesület jogi személy
17. § Az egyesület törvényes képviseletét az egyesület vezető tisztségviselői /ld. 12 § (7) bekezdés/ látják el. A vezető tisztségviselők képviseleti joga gyakorlásának terjedelme általános, képviseleti jog gyakorlásának módja önálló.
XI.
Az egyesület gazdálkodása
18. § Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
19. § Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – tagdíj fizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
20. § Az egyesület bevételeit
a) a tagdíj
b) magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek felajánlásai
c) a pályázat útján elnyert támogatások
d) az egyesület rendezvényeinek bevételei, továbbá
e) egyéb bevételek
képezik.

XII.
Egyesület megszűnése
21. § (1) Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
a) a tagok kimondják a megszűnését
b) az arra jogosult szerv megszünteti
c) az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és az új célt nem határozzák meg, vagy
d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
e) feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
(2) Az egyesület jogutódlással szűnik meg, amennyiben más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét.
Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át.
(3) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonát a nyilvántartó bíróság a jogszabályban meghatározott szervezeteknek juttatja.
(4) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése utána a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag, vagy az érvényesítheti, akinek részére a megszűnéskor fennmaradó társasági vagyon át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, azt át kellett volna adni.
(5) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelések erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői igényeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem áll fenn.
XIII.
Záró rendelkezések
22. § Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.
Kelt: Győr, 2024. augusztus 23.