Az Orthopsittaca a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába sorolt madárnem. Egyetlen faja a vörös hasú ara (Orthopsittaca manilata).
Egyes rendszertanászok szerint az újvilági papagájformák (Arinae), mások[1] szerint a valódi papagájformák (Psittacinae) alcsaládjába tartozik — a kérdés még eldöntetlen.
Régebbi rendszertanok az Ara nembe sorolták Ara manilata néven.

Elterjedése:
Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela

Leírása:
Testének hossza 46 centiméter, tömege 360 gramm.

Viselkedése:
Alföldeken és dombságokban a vízparti vagy mocsaras területeket, pálmaligeteket kedveli.
Egy fészekalja 3–5 tojás, amin a tojó 25 napig kotlik. A fészeklakó fiókák csak további 11 hét múlva repülnek ki.

A marakánaara vagy vöröshátú ara (Primolius maracana) más néven (Ara maracana) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése:
Argentína, Brazília és Paraguay örökzöld és lombhullató erdeiben él.

Leírása:
Testhossza 40 centiméter. Csőre fekete, arca fehér, feje teteje sötétzöld, hasa alja és homloka vörös.

Viselkedése:
Tápláléka legfőképp magvakból áll, de ezek mellett fogyaszt gyümölcsöket és dióféléket.
A marakánaara 2-4 éves korában válik ivaréretté. A kifejlett tojó fészekalja általában 2 tojásból áll, melyen 29 napig kotlik. A fiókák a kikelés után 11 héttel tanulnak meg repülni. A szaporodási időszak körülbelül december és február közzé esik.

Egyéb információk: Ezt a fajt legfőképp az erdőirtás érinti. Argentínában sok gazdálkodó írtja, mert kártevőnek tartja. CITES 1 listába tartozó faj.

Az aranynyakú ara vagy aranyörves ara (Primolius auricollis) más néven (Propyrrhura auricollis) vagy (Ara auricollis) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése:
Bolívia, Paraguay, Argentína északi részén és Brazília egy területein honos, általában víz közelében található.

Leírása:
Hossza 38 centiméter, szárnya 22 centiméter. Homloka, feje teteje és a pofatájék alsó része barnásfekete, csupasz felső része, kantárja és szemgyűrűje krémfehér. Tollazata színében a zöld szín dominál. Nyakán egy sárga öv található.

Viselkedése:
Kis csoportokban, néha más arák társaságában keresi magvakból és gyümölcsökből álló táplálékát.
Téli hónapokban faodvakban költ. Fészekalja 3-4 tojásán 26 napig kotlik.

A hegyi ara vagy kékfejű ara (Primolius couloni) más néven (Ara couloni) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése:
Bolívia, Brazília és Peru erdeinek párás részein honos, mint például folyók szélén, vagy tisztásokon. Megfigyelték mocsaraknál és városszéleknél is.

Leírása:
Testhossza 41 centiméter. Tollazatának nagy része zöld színű. Feje és repülő tolla kék színű.

Viselkedése:
A vadonban 2–4 fős csapatokba van, de vannak feljegyzések 60 fős csoportokról is.

Fészkét faodúba csinálja. Fogságban évente 1 fészekalja van amely 2–4 tojásból áll. 1 hónapon keresztül költ, a fiókák tollazata 3 hónap alatt nő ki teljesen. Szaporodási ideje áprilistól októberig tart.

A vörösszárnyélű ara, másképp barnahomlokú ara (Ara severa) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Alfajok:
Ara severa severa
Ara severa castaneifrons

Elterjedése:
Délkelet-Venezuelától kelet felé Guyanán, és Suriname-on át Északkelet-Brazíliáig terjed. Trópusi esőerdőkben él.
Betelepítették Floridába.

Leírása:
Magassága 46 centiméter, szárnya 23 centiméter. Testének nagy része zöld, homloka barna. Álla és a csupasz pofafoltot határoló terület sötét-vörösesbarna, pofafoltja krémfe­hér, rajta néhány sorban dísztollacskák ülnek, feje teteje kissé kékes árnyalatú. Fekete csőre 4 centiméter. Szárnyán jellegzetes vörös csík látszik. Farkának teteje zöld, az alja mély vörös. A tojó homlokán és állán a vörösesbarna terület kisebb.

Viselkedése:
Magokkal, gyümölcsökkel, diófélékkal és virágokkal táplálkozik. 5–10 fős csapatokat alkot.
A fé­szekalja általában 2 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje 12 hétre.

A vörösfülű ara (Ara rubrogenys) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése:
Bolívia, élőhelye az Andok keleti oldalán 2000 méter magasban van, itt él a faj utolsó vadon élő csapata, mely kb. 200 egyedet számlál.

Leírása:
Testhossza 50 centiméter. Testének nagy része világoszöld, homloka és füle vörös.

Viselkedése:
Magokkal táplálkozik, a fiatal faágakat is szívesen rágcsálja.
Májusban fészkel, 2–3 tojást tojik, melyen 27 napig kotlik.