Ez két nagyon jó kép a Tuniszi egyesület oldaláról:

Alig hogy átesnek a kis madaraink a választás utáni sokkon, átszokáson, hamarosan elérkezik életük első évének az utolsó kritikus időszaka: az első vedlésük

Erre a fiókák 3-6 hónapos kora körül kerül sor, és kb. 6-8 hetet vesz igénybe.

A vedlés nem betegség, de egy lázzal járó állapot, mikor a szervezet nagy igénybevételnek van kitéve.

A folyamatot azzal tudjuk segíteni és viszonylag problémamentessé tenni, hogy megpróbálunk mindent biztosítani a kényelmükhöz és a vedlés ideális lefolyásához:

- a minél gyakoribb fürdetés enyhíti a lázat és a kibúvó tokok okozta viszketést, akár folyamatosan is fent lehet hagyni a fürdőt.

- ebben az időszakban magasabb a vitamin és ásványi anyag igény, különösen a B vitamin és a kálcium-foszfor igény nő meg.

- gondoskodjunk elfoglaltságról számukra, pl. zöld, zöldség, amit lehet cibálni, fúrni-faragni, így kisebb az esélye, hogy kikezdik egymást.

- amelyik kicsit kivérezték, azt vegyük ki, fertőtlenítsük le a sebet, az eltörött tokot távolítsuk el, mivel a sérült tollcsévén keresztül akár el is vérezhet.

- változatos, fehérjében gazdag táplálék






Kb. 6-8 hét után a kis kanárik az első "felnőtt" tollazatukban pompáznak és már csak egy lépés választja el őket a tényleges felnőtté válástól, az ivarérés.

A leválasztással a fiókák életük egyik legkritikusabb szakaszához értek, most már egyedül kell boldogulniuk, nem számíthatnak a szülők segítségére.





A kicsiknek nagyon sok kihívással kell szembe nézni, a legfontosabb feladatuk, megtanulni önállóan enni és itt bizony könnyen "elvérezhetnek" életük első önálló vizsgáján:

- a fióka ragaszkodik a lágyeleséghez, mást nem eszik és kialakul nála az u.n. fehérjepangás, a túl sok fehérjét nem tudja megemészteni és ez elkezd rohadni az emésztőrendszerében

- a fióka ügyetlen, nem tanulja meg a magokat megtisztítani a héjától, vagy nagyon nehezen és lassan megy neki, így éhezik és leromlik az állapota, legyengül. Ennek kiküszöbölésére nagyon hatékonyak a pellet eleségek, érdemes a maggal keverve adni, így az ügyetlenebb fióka addig pelletet eszik, míg nem képes rendesen magot enni. Ettől baja nem lesz, mert ezek teljes értékű eleségek.

- a leválasztott fióka legyengül a választással járó stressztől és összeszed valami fertőzést, leggyakrabban a kokcidiózis végezhet velük ebben a korban. Erre is van megoldás, ma már készül énekes madarak részére antikokcidiumot tartalmazó pellet eleség. Ha nem jutunk ilyenhez, akkor a lágyeleséghez keverhetünk baromfi indító, vagy nevelő tápot, mely szintén tartalmaz antikokcidiumot.

- a különböző fészekaljból kikerülő fiókák között lehetnek domináns és kevésbé domináns egyedek, ez utóbbiakat könnyen elnyomhatják, elverhetik az etetőről. Erre érdemes odafigyelni.

- Fizikai sérülések: A leválasztott fiókák még korántsem repülnek ügyesen, ezért könnyen mérhetik el a távolságot, koppanhatnak a röpdében, vagy egy-egy felszerelési tárgyon. Ezt általában ép bőrrel megússzák, de néha előfordulhatnak komolyabb sérülések, pl. törések, de azonnali pusztulás is bekövetkezhet.

A legyengült, sérült, megtépett fiókát vegyük ki a társaik közül és egy külön erre fenntartott boxban helyezzük el, miután a szükséges elsősegélynyújtási feladatokat elvégeztük.





Amelyik fióka a rá leselkedő összes nehézséget szerencsésen átvészelte, az első vedlésig van néhány boldog és gondtalan hete.

Ahhoz, hogy ne unatkozzanak, ne piszkálják egymást, érdemes számukra elfoglaltságokról gondoskodni, pl. olyan eledelek, amivel dolgozni kell. Betehetünk pl. a röpdébe egy darab tököt, vagy cukkinit, ennek a csipkedése,fúrása-faragása egész napra lefoglalja a társaságot.

Bármilyen furcsán is hangzik, a kanári fiókák, mint minden állat kicsinye, szeretnek játszani, persze a csengőt, tükröt, színes műanyag bigyókat érdemes kerülni, viszont egy hinta, néhány vékonyabb, rugalmasabb ág, tépkedhető növényi részek, papírzsepkendő csíkok számukra mind-mind értékes kincsek, egész nap elszórakoznak vele.

A kanári fiatalok előszeretettel visznek fel apró dolgokat a legmagasabb pontra, majd egyszerűen elengedik és figyelik hogyan esik le, mintha a gravitáció törvényeit tanulmányoznák, majd lerepülnek érte és újra felviszik, újra ledobják. Ha mást nem találnak, akkor előszeretettel csennek a játékukhoz tollat a többi fiókáról.

A hinta szintén nagyon népszerű a körükben.

Akinek van ideje, csak stresszoldás képen is érdemes figyelni a kanári fiatalok játékát.

A leválasztott fiataloknál egy jellemző viselkedés, hogy a nagyobbak, anyáskodóbbak megetetik az elesettebb társaikat. Rájuk érdemes odafigyelni, belőlük lesznek a jó nevelő tojók és a családbarát hímek.

Ebben a korban fogékonyak (ahogy az ember, vagy emlős utódok is), hogy kialakuljon az ízlésük, minél többféle élelemmel ismertetjük meg őket, a későbbi életük során annál kevésbé lesznek válogatósak.
Az alaptakarmány folyamatosan álljon rendelkezésükre, lágyeleséget naponta 2 alkalommal ugyanúgy kapjanak, mint a szülőkkel élésük alatt, emellett akár minden nap kaphatnak valami kiegészítőt, zöldet, zöldséget, gyümölcsöt, természetesen szigorúan ügyelve rá, hogy az ne legyen mérgező és vegyszermentes legyen.

A bolti zöldségekkel fokozott elővigyázatossággal bánjunk, mert egy 15-20 g súlyú madár olyan kis mennyiségű műtrágyától, vagy permetszer maradványtól is órákon belül elpusztulhat, ami mi meg sem érzünk.

Ebben az időszakban nem árt az immunredszert segíteni, heti egy alkalommal 8ml/l arányban almaecetet is lehet itatni, léteznek ezüst tartalmú madarak számára készült készítmények, probiotikumok, immunerősítők, ezek mind hasznosak kis madaraink életben maradása és megerősödése érdekében.
Jó eredményel használhatók az u.n. biológiai fertőtlenítők, előnyük a szintetikus fertőtlenítőkkel szemben, hogy a hasznos baktériumokat nem pusztítják el, sőt ezek maguk is olyan baktérium kultúrát tartalmaznak, melyek kiszorítják az állatról és a környezetéből a káros mikroorganizmusokat. Ezeket a madárra is rá lehet fújni, akár a pici fiókára is, nem fog ártani neki.

Mindannyiunk számára hatalmas örömet jelent, mikor felfedezzük a kalitban, boxban a tojáshéjakat és a fészekben a puha-pihe, aprócska fiókákat.





Az öröm mellett aggodalom is tölt el bennünket, hiszen ezek az aprócska fiókák nagyon sérülékenyek, könnyen megfázhatnak, összenyomhatják őket a szülők és sajnos a szülők maguk is dönthetnek úgy, hogy kidobálják, vagy elpusztítják a fiókákat.

Amikor kikelnek a picik, a szülőknek (vagy egyedül nevelő szülő esetében a tojónak) lágyeleségre van szüksége, hogy etetni tudja a fiókákat.

E célra készülnek gyári lágyeleségek, ezek használatát azonban szárazon a fiókanevelés időszakában nem javasolnám, kizárólag nedvesítve, vagy házi lágyeleséggel keverve. Általános tapasztalat, hogy a szárazon adott gyári lágyeleségek előnyös összetételük ellenére a szülőknek nagy gondot okoznak, mert elég vizet felvenni hozzá, így a fiókák folyamatosan szomjaznak, vagy nem etetik mindet a szülők, így a fészekaljak szétnőhetnek, a kisebb fiókák elsorvadhatnak és elpusztulnak.

Nagyon sok házi lágyeleség recept létezik, ahány ház, annyi szokás, csak néhány jellemző összetevő, a teljesség igénye nélkül:

- keményre főtt tojás (tyúk, fürj) lereszelve, ez általában minden házi lágyeleség alapja

- kekszpor/darált háztartási keksz: könnyen beszerezhető, gabonafélékből készül, hátránya a magas cukortartalom, mely a szülők elhízásához vezet

- darált kétszersült: szerepe ugyanaz, mint a kekszpornak, hátránya a magas sótartalom

- baromfi részére készült táp: egyre többen használnak baromfi indító tápot a lágyeleséghez, könnyen beszerezhető, viszonylag olcsó, előnye, hogy antikokcidiumot tartalmaz, véd a szalmonella és a kokcidiózis ellen

- sárgarépa: sokan tesznek a karotin tartalma miatt reszelt sárgarépát a lágyeleségbe, ezt az első héten semmiképpen ne tegyük

- mák: a mákot se adjuk első héten, szerepe a hasmenés megelőzése

- probiotikum, vitamin kiegészítés: sokan tesznek a házi eleségbe vitamin készítményeket, pl. az egyik nagyon hasznos a Laktiferm, vagy Gasztroferm m + c, vitaminokat és probiotikumokat tartalmaz, segít kialakítani a fiókák egészséges bélflóráját

- szépia reszelék: kalcium pótlás a mamának és a fiókák csontfejlődéséhez is segítség

- ÁP 17: szerepe ugyanaz, mit a szépiának, annyival praktikusabb annál, hogy ideális arányban tartalmaz kálciumot és foszfort, így ha a tojó újra szeretne költeni, nem fogja a foszfort a fiókák tollaiból pótólni, persze a faroktollak fészekanyaggá minősítését nem fogja megakadályozni, viszont a kicsik többi tokját (a tok jelentős mennyiségben tartalmaz foszfort, mely elengedhetetlen a kalcium felszívódásához) békén fogja hagyni a mama.

A legideálisabb lágyeleség receptet mindenkinek magának kell kitapasztalnia.

A tojóknál egyéni tulajdonság, hogy az első 24 órában etetnek-e, vagy csak a második naptól, viszont ha a második nap sem látjuk nyomát a fiókák megetetésének (egyértelműen látszik, mert a vékony bőr és begy átlátszik, benne sokszor a nyakig sárga anyagot látunk), akkor főleg fiatal, tapasztalatlan szülő esetén be kell segítenünk. Erre az eshetőségre praktikus otthon kézi nevelő tápszert tartani, pl. Nutribird A 21-et. Egy 1-2 ml-es fecskendő segítségével könnyedén meg tudjuk etetni a kicsiket, de erről majd később.

Az egészségesen fejlődő kicsiknek 3-5 napos korban kinyílik a szemük, a fényhez nem szokott szemecskéjükkel hunyorogva pislognak a világra.





Ebben a korban szinte óráról órára növekednek, így figyeljünk oda, hogy "le ne késsük a gyűrűzés időpontját", melyre a gyűrű méretétől és a fióka fejlettségétől függően 5 és 10 napos kor között kerül sor. Ha a tojó kidobja a gyűrűvel a fiókát, ezt következő költésnél a gyűrű színével egyező színű fonaldarabok adásával előzhetjük meg. Nem fog neki feltűnni, hogy valami idegen színű dolog van a fészekben. A kanárira 3-3,2-es méretű gyűrűt használjunk. A gyűrű felhúzásával a madarunk kvázi személyigazolványt kapott, jegyezzük fel a szülők adatait a kicsik gyűrűszámához. Erre legpraktikusabb tenyészet nyilvántartó programunkat használni: www.gyorimadarasz.hu/index.php/component/registry

a használati kalauzt itt találjátok: www.gyorimadarasz.hu/index.php/forum/has...yilvantarto-rendszer

A fiókák tokjai 5-7 napos korban jelennek meg, 14 napos korukra csaknem teljesen tollasak,







kíváncsian nézegetnek a fészekből, egyre nagyobb környezetet tartva megfigyelés alatt, azért, hogy jobban lássák, mi történik, néha kinyújtott nyakkal, ágaskodva vizslatják a kint zajló eseményeket.






16-22 napos kor között a fiókák kirepülnek, ekkor még hosszú ideig visszajárnak a fészekbe, rövidebb felfedező utakat téve.




Ha a tojó annak a jelét mutatja, hogy újra költene, érdemes a fiókákat az egyik sarokba letenni fészkestől és a tojónak egy tiszta fészket feltenni és bőséges fészekanyagot biztosítani részére, ez megakadályozza, hogy a fiókákat átminősítse fészekanyaggá. Ilyenkor az egyedül nevelő tojó mellé praktikus beengedni a hímet, mely azon túl, hogy párosodik a tojóval, átveszi a fiókák nevelésének is a nagyobb részét.

A kis kanárik 20-22 napos koruk között elkezdik csipegetni a lágyeleséget, a kirepülést követően 10 nappal teljesen önállóak, biztonsággal leválaszthatók.




A leválasztás időpontját tekintve is tenyésztőnként eltérnek a szokások. Sokszor az adott szülőtől is függ, ha a szülő kárt tesz a fiókákban, tépi a tollaikat, kikezdi őket, mindenképpen vegyük ki a kicsiket. Ha van egy megbízhatóan etető hím, akkor az gondoskodik róluk, de ha ilyenünk nincs, a már leválasztott, nagyobb fiókák is megetetik a kisebbeket.

A kirepülés és a leválasztás között fokozottan ügyeljünk a kicsikre, ha a kalitkába nyúlunk, vannak ilyenkor, amik mániákusan szöknek, de akár az ajtóval, tálcával is sérülhetnek takarításkor. Az elsősegély nyújtásról a későbbiekben.

A kanári ivarérettségét kb. 8-10 hónaposan éri el. A költési időszak megkezdése függ a tartási helytől és a tenyésztés céljától.

Fűtött helyen már van aki decemberben megkezdi a madarak beindítását, fűtetlen helyen ez inkább a tavaszi hónapokra tolódik. A harzer roller kanáriknál Magyarországon a verseny időpontjához igazítják a költési időszakot, hogy a fiatalok a december végi, január eleji időpontra legyenek a legjobb formában, így a rollerek költési időszaka február-márciusban kezdődik.

A madarak felkészítését a költésre a kondíció ellenőrzésével kezdjük, ha a madár sovány, akkor táplálóbb élelmezés mellett kizárjuk a betegséget (legegyszerűbb székletminta laboratóriumi vizsgálatával), ha a madarunk túlkondicionált, akkor a lisztes magok arányának növelésével fogyasztjuk.

Felkészítés szempontjából ahány ház, annyi szokás, de általában magasabb fehérje tartalmú táplálás és különböző formában juttatott vitamin és ásványi anyag pótlás a jellemző erre az időszakra. Általában erre minden tenyésztőnek saját receptje van.





Az is általában tenyésztőfüggő, sőt sok esetben egyedfüggő, hogy párban, vagy egyedül nevel a tojó, előfordul olyan tojó, amely hím jelenléte nélkül nem üli a tojásokat, a hímek fiókákhoz és tojásokhoz való viszonya is egyedenként változhat. Arra azonban figyeljünk oda, hogy a hímek agresszív hajlamai, illetve a tojók gyengébb költési képességei öröklődhetnek az utódokba, mivel ennek egy része genetikai hajlam is lehet.

A tojó viselkedése egyértelműen jelzi, hogy elérkezett az idő, ilyenkor különböző apró dolgokkal a csőrükben ide-oda ugrálnak, keresik a fészeknek alkalmas helyet és altestük enyhén megduzzad, hasukról "eltűnik a toll", kotlófolt alakul ki. Ebben a pillanatban érkezett el az ideje, hogy a madár megkapja a fészket, vagy ha röpdében tartjuk, akkor a tenyészboxba költözzön.





Ha hím nélkül költetünk, akkor a fészek "megfúrása" után helyezzük be a hímet, ha párban vannak a madarak, akkor a fészek építése közösen zajlik.

A hím nélkül nevelő tojóknál a pároztatás rendje szintén tenyésztőnként változik, van aki csak a párzás erejéig teszi be a hímet, van, aki a 3. tojás letojásáig együtt hagyja a párt, majd kiveszi a hímet.

A tenyésztők egy része a tojások védelmében, illetve a fiókák "esélyegyenlőségének" biztosítása érdekében kiveszi a tojásokat és műtojásra cseréli, majd a 4. tojás letojásánál teszi vissza. Ezt a módszert csak akkor alkalmazzuk, ha reggel a letojás után ki tudjuk venni a tojást, mert az esti órákra már elindul benne a fejlődés, ha már kotlik a tojó és elpusztítjuk a fejlődésnek indult csírát.





Amikor megkezdi a kotlást a tojó és teljes a fészekalj, fejlődésnek indulnak a tojások, kb. a 3-4. napon egy kis ledes tollal, vagy lámpácskával láthatóvá válik a fejlődő élet, egy kis pulzáló folt és néhány kis erecske formájában.

A költés alatt néhány dologra érdemes odafigyelni:
- fontos, hogy a tojó nyugodt körülmények között legyen, ne süsse a nap, ne zavarják más madarak
- a megfelelő páratartalom biztosítása elengedhetetlen, erre alkalmasak párásítók, növények és állandó fürdési lehetőség biztosítása, ilyenkor sok tojó nap közben többször benedvesíti a hasán a tollazatát és ezzel biztosítja a tojásoknak a páratartalmat
- a tojó táplálására is gondot kell fordítani, nem szabad fehérjét és vitamint adagolni pluszban, mint a felkészítés ideje alatt, az ásványi anyag maradjon előtte, mert erre az emésztéshez is szüksége van, zöldséget, gyümölcsöt csak nagyon minimális mennyiségben kaphat, mert akkor nyugtalanul ül a fészken, ha lágyabb a széklete





A kanári fióka a 13-14. napon bújik ki a tojásból.

Sokan nem is gondolnák, hogy egy madár minősége, életminősége már a szülők felnevelésénél kezdődik.

Német kutatók megvizsgálták a madarak stresszhormon szintjét és kiderült, hogy a rossz körülmények között tartott, sok zavarásnak kitett madarak magas kortizol szintje még az unokáikban is emelkedett stresszhormon szintet eredményezett.

A leendő fiókák életük első kezdőcsomagjaikat a szülőktől kapják és a legnagyobb, legjelentősebb fejlődési szakaszában ebből élnek.

1. csomag: a papától, amiben a kis madár a fél genetikai állományát kapja, mondhatnánk, akkor a papa tartása nem bír jelentőséggel, pedig ez nem így van, hiszen az életük folyamán a madarak genetikai állománya a különböző külső hatásokra sérülhet. Tökéletes örökítő anyagot csak olyan hím tud biztosítani, mely szüleitől jó minőségű örökítő anyagot kapott és élete során mindig ereje teljében, jó kondícióban volt, minden szükséges tápanyagot megkapott ahhoz, hogy hímivarsejtjei egészségesek, életképesek legyenek.

2. csomag: ezt a mamától kapja a leendő fióka, ez a mama petesejtje, amiben a genetikai állomány másik fele található. Erre ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az 1. csomagra.

3. csomag: ezt a mama ajándékozza utódainak, ez pedig maga a tojás, ezt a csomagot a tojó sokszor a saját egészsége károsításával is megpróbálja biztosítani a fiókái számára. A mi feladatunk, hogy biztosítsuk számára azokat a tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, amik ahhoz szükségesek, hogy a lehető legoptimálisabb összetételű tojást tudja létrehozni a fejlődő embrió számára, valamint a héja is megfelelő legyen, melyen keresztül a kicsi már a tojásban történő fejlődése során kapcsolatba kerül a külvilággal.

A fiókák minősége már a szülők felnevelésénél kezdődik: ahhoz, hogy egy madár életképes, hibátlan ivarsejteket hozhasson létre, sikeresen párosodjon, illetve, hogy a tojó tökéletes tojásokat rakjon, minden szervrendszerének kifogástalan állapotúnak és optimálisan fejlettnek kell lennie, különös tekintettel a szaporító szervekre. Az ivarsejtek kezdeményei már az embrióban kifejlődnek és ezek későbbi fejlődése az adott egyed fejlődésétől függ. Ha egy kismadár minden szükséges tápanyagot, vitamint, ásványi anyagot megkap ahhoz, hogy optimális legyen a fejlődése, tenyészérettség után joggal várhatjuk tőle, hogy minőségi szaporulatot produkáljon.